“Sok olyan pontja akad a magyar sport történetének, melyek a mai ifjú sportrajongó számára legalább annyira meseszerűek, mint amennyire elképzelhetetlenek, sőt talán még odáig is merészkedne az ifjonc, hogy akár még fogadásokat is kötne, mondván ezek meg sem történtek.” - nyitja sorait Dobor Dezső a Magyar Kosárlabda-múzeum honlapján.

Pedig a történet, amit közösségimédia-felületeinken a következő két hét során elmesélünk, igaz: 70 esztendővel ezelőtt, 1955-ben mindmáig legnagyobb sikerét ünnepelhette a magyar kosárlabdázás. Ezen a napon indult útjára a labda a Népstadionban, a budapesti Európa-bajnokságon. Az út végén, június 19-én, 89 mérkőzéssel és 3560 játékperccel később a stadion villanyújsága fényárban úszva hirdette: 

EURÓPA-BAJNOK MAGYARORSZÁG 

Időutazásra invitálunk kicsit és nagyot, a labdával épp csak ismerkedőt, aktív játékost, egykori amatőr vagy profi kosarast, más sportok kedvelőit egyaránt. A leghitelesebb forrásokból merítünk: Greminger János, Simon János, Zsíros Tibor, Páder János és Gyímesi János könyveit, feljegyzéseit, valamint a nemrégiben eltávozott kiváló sportriporter, Dobor Dezső élete egyik utolsó “művét”, a Magyar Kosárlabda-múzeum archívumát hívva segítségül.

Az 1953-as moszkvai Eb-n különös, a pályán addig nem tapasztalt dolog történt. A rettegett szovjet válogatott tartja a labdát a magyarok ellen, húzza az időt. A tornát végül a szovjetek nyerik, Magyarország ezüstérmes. Ekkor már felcsillant a siker ígérete.

A következő két év lázas készülődéssel telt, és Dr. Hepp Ferenc hathatós közreműködésével sikerült Budapestre hozni az Európa-bajnokságot. Mivel egyetlen terem, csarnok sem felelt volna meg az előírásoknak, a FIBA beleegyezett, hogy szabadtéren, a Népstadionban építsenek fel egy pályát, hosszú hajópadló elemekből.

Ez volt a 9. Európa-bajnokság, egyben az utolsó szabadtéri világverseny. Az első Eb-t, még 1935-ben, Lettország nyerte. Az utolsó kettőt Szovjetunió. Megdőlt a korábbi rekord, 18 ország válogatottja 243 játékossal vett részt a budapesti kontinensviadalon. A csapatokat négy csoportba osztották, kettőben 4-4, kettőben 5-5 együttes szerepelt. A csoportok első két helyezettje jutott a nyolcas döntőbe. Itt a nyolc csapat újra körmérkőzéseket játszott és a csoport végeredménye lett egyben az Európa-bajnokság végeredménye is.

A csoportbeosztás úgy alakult, hogy szinte borítékolni lehetett a döntő mezőnyét. A mi csoportunkba Olaszország, Törökország és Finnország kerül, de a riválisok sem panaszkodhattak a sorsolásra. Az esélyesek nyugodtan készülhettek a legjobbak elleni csatákra.

Az ötös csoportokban június 7-én, kedden indult el a verseny. Mi magyarok egy nappal később a finnek ellen kezdtünk.

“És amint Monte Carlóban mondják, mindenki tett, nincs tovább. Most a játékosoké a szó.” - William Jones, FIBA-főtitkár